English flag

Hidrológiai és vízgazdálkodási felmérések

Vízmegtartási, árvíz- és belvíz állapot felmérés, modellezés háromdimenziós domborzatmodell segítségével

Környezet- és természetvédelem a vízmegtartás tükrében

Cégünk a kezdetektől támogatója és aktív résztvevője alföldi vízmegtartási projekteknek. A Szegedi Vízörzőkkel közösen készített projekt összefoglaló itt érhető el: Szegedi Vízőrzők öreghegyi mintaprojekt v4.3

Megelőzés, tervezés

A folyók környezetének alacsony vízálláskor történő légi felmérésével olyan részletes felületmodell szerezhető be, amely megalapozó az elöntésmodellek elkészítésénél. Így szimulálható, hogy adott hozamnál mely területeket öntené el az árvíz.

Vörösiszap-katasztrófa
A vörösiszap-katasztrófa hatásterületének légi felmérésekor nem csak az elöntés határait dokumentáló ortofotót készítettük el, hanem a terület háromdimenziós modelljét is. Az utóbbin lefuttatott elöntés modell (jobb oldali ábra) nagyon pontosan visszaadta a felvétel által rögzített elöntés határokat (bal oldali ábra).

Árvizi káresemények dokumentálása

A tetőzéskor tapasztalható elöntés felmérése a jövőbeli károk elkerülése érdekében, a modellek ellenőrzésénél, illetve a biztosítótársaságok számára fontos.

Az árvízelöntések és a belvízzel sújtott területek térképezése, kezelése, visszavezetése területi adatokat igényel. A hatékony belvízvédelemhez (megelőző tevékenység) és a védekezéshez (kárelhárító tevékenység) nagy területek belvízelöntés-térképezésére van szükség, és ilyen esetekben általában távérzékelési módszerek alkalmazásával lehet a feladatot a leghatékonyabban megoldani. (A helyszíni bejárással készülő belvíztérkép azon túl, hogy időigénye és költsége nagy, számos hibalehetőséget is rejt. Ezek fő okai az egyes területrészek megközelítésének nehézségei, a rálátás korlátozott volta, valamint a felvételező személyétől nagyban függő pontosság és részletesség (Licskó, 2005).) A síkvidéki meliorációs munkák megalapozásához például elengedhetetlen a belvízzel veszélyeztetett területek ismerete, ezért hazánkban nagy múltra tekint vissza a légifényképezéssel történő felmérése ezeknek a területeknek.

Alapkép Váltakozó kép
A nagy denzitású felvételeken lehatárolhatók a nyílt vízfelszínek, az átnedvesedett (kétfázisú) talajfoltok, nádasok és mesterséges burkolattal fedett felszínek.

A korszerű elöntés-térképezés különböző távérzékelési módszerekkel valósítható meg, amelyek között a digitális, nagyfelbontású légifelvételezés (gyorsaságával és részletességével) egyre jelentősebb helyet foglal el. A korábbi légifelvételezési kampány óta eltelt időszakban egy, az akkori felbontásnál csaknem tízszer nagyobb felbontású légifényképezési eljárás került kialakításra, a legkorszerűbb szenzorok, optikák és kísérő berendezések közös alkalmazásával, valamint új precíziós fedélzeti rendszerek megalkotásával. Az eljárással a korábbinál lényegesen több felszínborítás-kategória különíthető el, továbbá a felismerés és a lehatárolás pontossága nagymértékben javult a kiváló képi minőségű, nagyrészletességű légifelvétel-mozaikok előállításával. Az eljárás kialakítását elsősorban az újgenerációs, nagy érzékenységű szenzorok és a megnövekedett felbontási igényeket kielégítő, nagy tisztaságú és feloldóképességű optikai rendszerek alapozták meg.

Duna
Dunai ortofotónk a 2013-as árvizet a Szigetköztől Tassig dokumentálta.

A fejlesztés olyan képi minőséget és részletességet eredményezett, amely a következő felszínborítási kategóriák esetében alternatívája a költségesebb hiperspektrális módszereknek: száraz talajfelszínek, nedves talajfelszínek, átnedvesedett (kétfázisú) talajfoltok, nyílt vízfelületek, vízben álló növényzet. A további felszínborítási kategóriák területenként és a pontos térképezési feladat szerint változnak. Ezek a valósszínes fotómozaikok gazdaságosabban elérhetőek, mint a minden esetben jóval kisebb felbontású hiperspektrális állományok. Elöntés-térképezéshez legalább olyan eredményesen alkalmazhatóak. Korábban szimultán készítettünk (20 - 50 cm terepi felbontású) közeli infravörös és valósszínes légifelvételeket, de ma már a nagyfelbontású (1-20 cm), széles dinamikai tartományú, minimalizált zajterhelésű valósszínes felvételek elemzése is kielégítő eredményt ad. Mindazonáltal a multispektrális technológia továbbra is elérhető, ráadásul az új minőségi követelményeknek megfelelően. A megnövelt geometriai és radiometriai felbontás lehetővé teszi a szennyezések jelzését is. Ilyen esetekben a szennyezés típusa és mértéke is becsülhető, de ezt helyszíni mintavételezéssel, analitikai mérésekkel kell igazolni.

A vízügyi műtárgyak és a folyamszakaszok, valamint az árvízi kiöntések térképezése is légifelvételezésből származó alapanyagok feldolgozásával történik.

Nagyvíz idején a műtárgyak kitettsége, megfelelő állapota is ellenőrizhető. Csak légi felmérő eljárással biztosítható a nagyvíz idején történő folyamtérképezés gyors elvégzése, mivel közel azonos időpontban lehet feltérképezni a tetőző folyamszakaszt. Az így nyert képek jól kiegészíthetik a helyszíni vízhozam-méréseket, vízszintadatokat.

Kisvíz idején készült légi térképekről becsülhető a folyók tisztasága, ráadásul a hullámtéri vegetáció térképek elkészítését is elősegítik, hiszen jól lehatárolható egyes növénytársulások határa. A rendszeresen elvégzett felmérés segíti a folyók vízszintváltozásaival, a hullámtér ökológiájával és a víztisztasággal kapcsolatos összefüggések megértését, és a megfelelő hullámtéri gazdálkodás kidolgozását.

Bakó Gábor, Interspect Kft.

Licskó Béla, VITUKI Nkft.

A teljes cikk a Környezetvédelem ökológiai, környezettechnológiai és környezetstratégiai szaklap XVIII. évfolyam 3. számában jelent meg (2010. június) 2, pp. 14-15.