Interspect Kft.

A felmért terület (1. ábra) nagysága megközelítőleg 56 hektár. Egykor a terület nagy része fás legelőként szolgált, az állattartáshoz megfelelőek voltak a feltételek. A hagyásfák, amelyekkel a fás legelő kialakult, tölgyfajok voltak. Mára a terület zárt erdővé vált az egykori tisztások a vegetációs időszakban teljesen borítottak, jellemzően gyorsan terjeszkedő fajok által. Így megállapítható, hogy a terület jelen állapotában teljes mértékben alkalmatlan az eredeti területhasználati funkció betöltésére. A természetvédelem üdvözli a legelőtípus helyreállítását a biodiverzitás növelése és a fenntartható népi gazdálkodás megőrzése érdekében, ahogyan az más hasonló helyszíneken jelenleg is zajlik.

A vizsgálat az erdős részre fókuszált, ahol megtalálhatóak az egykori legelő idős tölgyei is, mert ezeknek az idős fáknak a megtartásával rekonstruálható a fás legelő.

A kutatás alapját a HRAMN adta, vagyis a terület felvételt nyert a Nagyfelbontású Repülőgépes Monitoring Hálózat mintaterületei közé. Ez egy modern és hatékony módszer, amely repülőgépes és UAS (Pilóta nélküli légijármű rendszer) távérzékelési technológiák felhasználásával lehetővé teszi a környezeti változások folyamatos és részletes monitorozását. A HRAMN célja az ökoszisztémák térbeli és időbeli változásainak nyomon követése légi képalkotással támogatott terepi adatgyűjtéssel. Az alapállapot felmérést az Interspect Kft. által készített 4 cm terepi felbontású ortofotó-mozaikra és térmodellre alapozva végezzük el. Az elsődleges cél az volt, hogy a terület erdőborítását feltérképezzük, illetve területileg rangsoroljuk, valamint a néhai legelőhöz tartozó ősfákat lokalizáljuk a környezetrekonstrukciós munkák megtervezésének érdekében. Ezért főképpen azokra a fajokra koncentráltunk, amelyek egy fás legelő esetében kiemelt szerephez jutnak. A benyomuló fajok (beleértve a különböző inváziós fajokat) nem kerültek azonosításra, a szükséges kezelés során a legelőn nem fenntartandó fajok várhatóan eltávolításra, az agresszívan terjedő fajok méreginjekciós kezelésre kerülnek. A terület közepéről kiindulva a szélek felé haladva térképeztünk, a terepbejárást Bakó Gábor és Hegedüs Kinga végezték el Kleszó András útmutatásai alapján, a geoinformatikai kiértékelést az ő irányításukkal Mikus Mátyás végezte el. A légi felmérés 2023. március 30-án ment végbe a Honvédelmi Minisztérium 116-3/2022/hat. számú engedélye alapján, így a fák lombkoronája nem volt zavaró tényező a lombok alá szorult egyedek vizsgálata szempontjából. A különböző fafajokat és az erdő természetességét vizsgálva a holtfákat is feltérképeztük. Bár lombok a márciusi felvételeken még nem igazán látszódnak, az idős tölgyeket, és a korai lombhullató fajokat viszonylag egyszerű lokalizálni, és a tölgyek ágrendszere alapján a lombkorona is modellezhető.

Az erdőben kevés beavatkozás történik. Erre a légi felvételen teljes eloszlásban tapasztalható jelentős számú holtfából, illetve a terepen tapasztaltakból következtetünk. Az egykori fás legelő pontos kiterjedése is lokalizálható volt, mert az élő tölgy hagyásfák, illetve a mára elpusztult egykori idős tölgyek holtfaként jelen vannak.

Az idős tölgyek elkülönítése a jellegzetes göcsörtös ágaik alapján, textúra és színbeli jellegzetességekkel történhetett meg (3. ábra). Az ortofotóról végbemenő elemzés sajátosságaira a 4-10. ábrák hívják fel a figyelmet.

A 11. ábrán az idős tölgyek elhelyezkedése látható szintvonalas kontúrtérképen, ami alapján megállapíthatjuk, hogy az egykori fás legelő fáit az alacsonyabban, könnyebben megművelhető területekről nagyobb számban irtották ki, mint a magasabban fekvő területekről. Ez abból következik, hogy elsősorban a sík és lankás területeket használták legeltetésre és szőlőművelésre, esetleg más mezőgazdasági művelésre. Archív katasztertérkép alapján megállapítható, hogy a terület alacsonyabban fekvő nyugati részén egykor szőlőültetvényt létesítettek.

Emellett érdemes megemlíteni, hogy a hagyásfák átlagos lombkorona méretével számolva, ha csak ezek a fák maradnak meg a területen, a fák területlefedése 8,5% lesz a jelenlegi bezárult erdő helyett. Ez a terület besorolás szempontjából fontos, hiszen addig nevezhetünk fás legelőnek egy területet, ameddig annak erdőborítottsága nem haladja meg a 25%-ot.

A mintaterület légifelvételei, ortofotója és kiértékelt adatbázisai oktatási, kutatási célokra szabadon felhasználhatók. Minden felhasználás, publikálás, illetve az állományok segítségével létrehozott termékek publikálásakor közölni kell, hogy "az Interspect Kft. HRAMN adatbázisának és/vagy távérzékelt állományainak felhasználásával készült”, illetve az adatbázis utolsó "Originator" mezőiben található résztvevőket is jelezni kell.