Természetességi skála
0 – Burkolattal borított felszínek
1 – Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot
Kizárólag „gyomok” és jellegtelen fajok uralkodnak, semmiféle természetesebb növényzeti típus sem ismerhető fel, azaz a természetközeli és féltermészetes kategóriáknál ilyen nincs.
2 – Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot
A fajkészlet jellegtelen, a zavarástűrők, „gyomok”, özöngyomok uralkodnak, a növényzet szerkezete szétesett vagy fejletlen (monodomináns, egykorú foltok, kevés faj él együtt), a növényzet gyakran fragmentált, a termőhely általában leromlott, természetesebb élőhelyet nemigen lehetne megnevezni. Ha felismerhető az eredeti élőhely, állapota akkor is „igen rossz”, többnyire nagy az adventív fajok borítása;
3 – Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot
A természetes fajok uralkodnak, de színező elemek alig vannak, máskor több színező elem mellett sok a zavarástűrő faj, sőt, a „gyomok” is gyakoriak lehetnek, a termőhely gyakran közepesen leromlott, a növényzet szerkezete nem jó (homogén, egykorú vagy természetellenesen foltos) / máskor jobb a szerkezet, de akkor a fajkészlet jellegtelen; szinte mindig meg lehet nevezni egy természetesebb élőhelyet, de az állapota "nem jó".
4 – „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot
A növényzet szerkezete jó és / vagy a természetes fajok uralkodnak, sok a színező elem is, viszont többnyire kevés a zavarástűrő faj; nem ritkán 3-as és 5-ös vegetációs jellemzők kombinálódnak: I. fajokban szegényesebb, esetleg gyomosabb is, de igen jó szerkezetű folt, II. fajokban igen gazdag, de nem jó szerkezettel, III. idős erdőállomány, de fajhiányos vagy nem jó szerkezetű, IV. az egyik vegetációs szint lényegesen jobb állapotú, mint a másik szint (ez a legszélesebb természetességi kategória).
5 – Természetes állapot
Specialista, kísérő és termőhely jelző fajokban a vegetációtípushoz képest gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület, az adott élőhely országosan (regionálisan) legjobb 10-50-100 állományának egyike, gyomok és inváziós fajok nincsenek, vagy alig vannak, a termőhely természetes állapotú (Takács és Molnár 2007 alapján).
Bölöni J., Molnár Zs., Horváth F. & Illyés E. (2008) Naturalness-based habitat quality of the Hungarian (semi-)natural habitats. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.), pp. 149-159.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (eds.) (2011): Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 441.
Takács Gábor és Molnár Zsolt (Szerk.) 2007: Nemzeti biodiverzitas-monitorozó rendszer. XI. Élőhely-térképezés, Második átdolgozott kiadás, Sarród, Vácrátót pp. 23-24.