Kunbaracs Opuntia humifusa terjedés
A mintaterület légifelvételei, ortofotója és kiértékelt adatbázisai oktatási, kutatási célokra szabadon felhasználhatók. Minden felhasználás, publikálás, illetve az állományok segítségével létrehozott termékek publikálásakor közölni kell, hogy "az Interspect Kft. HRAMN adatbázisának és/vagy távérzékelt állományainak felhasználásával készült”, illetve az adatbázis utolsó "Originator" mezőiben található résztvevőket is jelezni kell.
A fájlok hozzáféréséhez, illetve a terület vizsgálatában való részvételre az oldal alján található elérhetőségeken lehet jelentkezni.
Az állományok üzleti célú felhasználása során díj illeti meg az adott termék előállításában résztvevő valamennyi szereplőt.
Vetület: EPSG:23700 - HD72 / EOV
Karakter kódolás: UTF-8
Mezők:
Azonosító (Integer64; 10) Folt sorszáma
LC (Integer64; 10) Felszínborítás kód (A kódok listája itt érhető el)
Domináns fajok (String; 254) A foltban megtalálható domináns faj/fajok magyar nevei, vesszővel elválasztva
Dom. Védett (String; 254) A foltban megtalálható domináns faj/fajok közül a védett fajok magyar nevei, vesszővel elválasztva
Dom. Inváziós (String; 254) A foltban megtalálható domináns faj/fajok közül az inváziósok magyar nevei, vesszővel elválasztva
Dom. Lat. (String; 254) A foltban megtalálható domináns faj/fajok latin nevei, esszővel elválasztva
Kor (String; 254) A foltban megtalálható állományalkotó faj becsült kora, amennyiben homgén az állomány
Kísérőfajok (String; 254) A foltban megtalálható kísérő faj/fajok magyar nevei, esszővel elválasztva
Őshonos kísérőfajok (String; 254) A foltban megtalálható kísérőfaj/fajok közül a védett fajok magyar nevei, vesszővel elválasztva
Inváziós kísérőfajok (String; 254) A foltban megtalálható kísérőfaj/fajok közül az inváziósok magyar nevei, vesszővel elválasztva
Ac. Sp. Lat (String; 254) A foltban megtalálható kísérőfaj/fajok latin nevei, vesszővel elválasztva
Élőhely (String; 254) ÁNÉR besorolás
Potenciális vegetáció (String; 254) Az antropogén hatás nélküli ilyen növényzet valószínűsíthető a folt helyén.
Inv.észlelés (String; 254) Özönnövény jelenléte I: Igen NULL: nem
Természetesség (Integer64; 10) (Takács és Molnár 2007 alapján)
Tájhasználat (String; 254) Az adott felszín funkcionalitása (felszínhasználati kategória).
Degradáció oka (String; 254) Degradáció, kockázati tényezők, veszélyforrások
Talajtípus (String; 254) Genetikai talajtípus besorolás
Becsült talajmélység (String; 254) A termőréteg átlagos mélysége a foltban
Fizikai féleség (String; 254) (Törmelék; Durva homok;Homok; Homokos vályog; Vályog; Agyagos vályog; Agyag; Agyagos homok; Homokos agyag; Nehéz agyag; Kotu, tőzeg besorolások)
Fatermő képesség: Az egyes termőhely típus változatokhoz tartozó növekedés, hármas rangsorolással: Gyenge, Közepes, Jó
Megjegyzés (String; 254) Bármilyen megfigyelés, például holtfa jelenléte a foltban, kezelések, stb.
Terület (String; 10) (Automatikusan számoljuk)
Originator (String; 254) A folt adatainak feltöltésében résztvevő személyek listája.
Természetesség:
0 – Burkolattal borított felszínek
1 – Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot
Kizárólag „gyomok” és jellegtelen fajok uralkodnak, semmiféle természetesebb növényzeti típus sem ismerhető fel, azaz a természetközeli és féltermészetes kategóriáknál ilyen nincs.
2 – Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot
A fajkészlet jellegtelen, a zavarástűrők, „gyomok”, özöngyomok uralkodnak, a növényzet szerkezete szétesett vagy fejletlen (monodomináns, egykorú foltok, kevés faj él együtt), a növényzet gyakran fragmentált, a termőhely általában leromlott, természetesebb élőhelyet nemigen lehetne megnevezni. Ha felismerhető az eredeti élőhely, állapota akkor is „igen rossz”, többnyire nagy az adventív fajok borítása;
3 – Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot
A természetes fajok uralkodnak, de színező elemek alig vannak, máskor több színező elem mellett sok a zavarástűrő faj, sőt, a „gyomok” is gyakoriak lehetnek, a termőhely gyakran közepesen leromlott, a növényzet szerkezete nem jó (homogén, egykorú vagy természetellenesen foltos) / máskor jobb a szerkezet, de akkor a fajkészlet jellegtelen; szinte mindig meg lehet nevezni egy természetesebb élőhelyet, de az állapota "nem jó".
4 – „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot
A növényzet szerkezete jó és / vagy a természetes fajok uralkodnak, sok a színező elem is, viszont többnyire kevés a zavarástűrő faj; nem ritkán 3-as és 5-ös vegetációs jellemzők kombinálódnak: I. fajokban szegényesebb, esetleg gyomosabb is, de igen jó szerkezetű folt, II. fajokban igen gazdag, de nem jó szerkezettel, III. idős erdőállomány, de fajhiányos vagy nem jó szerkezetű, IV. az egyik vegetációs szint lényegesen jobb állapotú, mint a másik szint (ez a legszélesebb természetességi kategória).
5 – Természetes állapot
Specialista, kísérő és termőhely jelző fajokban a vegetációtípushoz képest gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület, az adott élőhely országosan (regionálisan) legjobb 10-50-100 állományának egyike, gyomok és inváziós fajok nincsenek, vagy alig vannak, a termőhely természetes állapotú (Takács és Molnár 2007 alapján).
Készítik: