>

HRAMN

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisben

A mintaterület légifelvételei, ortofotója és kiértékelt adatbázisai letölthetők és oktatási, kutatási célokra szabadon felhasználhatók. Minden felhasználás, publikálás, illetve az állományok segítségével létrehozott termékek publikálásakor közölni kell, hogy "az Interspect Kft. HRAMN adatbázisának és/vagy távérzékelt állományainak felhasználásával készült”, illetve az adatbázis utolsó "Originator" mezőiben található résztvevőket is jelezni kell.

14. mintaterület
A mintaterület átnézeti képe és részlete (2019. február 4.)


Felmérési dátumok

  • A megfigyelés kezdete: 2019. február 4.
  • Csatornák: RGB
  • Terepi felbontás: 3 cm


  • Letölthető állományok

  • Ortofotó (geoTIF; geoJPG; ECW)
  • Pontfelhő (ply)
  • Felszínborítás adatbázis (Shp, GeoJSON)


  • Az adatbázis előállításában részt vettek: INTERSPECT/Bakó G., Burai Cs., Molnár Zs., Ódor P.
    Az állományok üzleti célú felhasználása során díj illeti meg az adott termék előállításában résztvevő valamennyi szereplőt. Az állományok üzleti célú beszerzése érdekében látogasson el webáruházunkba.

    Vektorgrafikus felület alapú téradatbázisok nómenklatúrája

    a) Antropogén felületek:

    A fedvény az antropogén felületeket valós talpponti (domborzattal érintkező) kiterjedésükben rögzíti.

    1 – Épületek

    2 – Burkolatok

    3 – Műtárgyak

     

    b) Hidrológiai felületek:

    A fedvény a felszíni vizeket és átnedvesedett talajfoltokat rögzíti. A lombok borítása alatt található nedves felületeket is ábrázolja.

    1 – Nyílt vízfelület

    2 – Átnedvesedett (két fázisú) talaj

    3 – Nádassal borított vizenyős területek

     

    c) Vegetáció felületek:

    LC (Felszínborítás, Land Cover):

    1 – Fás szárú vegetáció lombkorona borítása

    2 – Lékek

    3 – Mesterséges objektumok

    4 – Borításmentes vízfelületek

    5 – Kopár talaj

    6 – Gyepek

    7 – Karrok, kopár sziklák

    8 – Mesterséges burkolatok

    9 – Antropogén területek (Sűrűn beépített, az építmények és szilárd burkolatok között nem természetes vegetációval borított egybefüggő területek)

    Domináns faj: A felső lombkoronaszint, vagy a gyep domináns növényfajai

    Kor: Az erdőalkotó becsült kora. (A domináns felső lombkorona szinti fajok becsült kora.)

    Élőhely: Az adott folt élőhely besorolása (milyen élőhely kategóriába esik a folt)

    Talajadottságok: Genetikai talajtípus

    Potenciális vegetáció: Az adott területen ilyen vegetáció valószínűsíthető antropogén hatás nélkül

     

     

     

    Természetesség:

    0Burkolattal borított felszínek

    1Teljesen leromlott / a regeneráció elején járó állapot

    Kizárólag „gyomok” és jellegtelen fajok uralkodnak, semmiféle természetesebb növényzeti típus sem ismerhető fel, azaz a természetközeli és féltermészetes kategóriáknál ilyen nincs.

     2Erősen leromlott / gyengén regenerálódott állapot

    A fajkészlet jellegtelen, a zavarástűrők, „gyomok”, özöngyomok uralkodnak, a növényzet szerkezete szétesett vagy fejletlen (monodomináns, egykorú foltok, kevés faj él együtt), a növényzet gyakran fragmentált, a termőhely általában leromlott, természetesebb élőhelyet nemigen lehetne megnevezni. Ha felismerhető az eredeti élőhely, állapota akkor is „igen rossz”, többnyire nagy az adventív fajok borítása;

    3Közepesen leromlott / közepesen regenerálódott állapot

    A természetes fajok uralkodnak, de színező elemek alig vannak, máskor több színező elem mellett sok a zavarástűrő faj, sőt, a „gyomok” is gyakoriak lehetnek, a termőhely gyakran közepesen leromlott, a növényzet szerkezete nem jó (homogén, egykorú vagy természetellenesen foltos) / máskor jobb a szerkezet, de akkor a fajkészlet jellegtelen; szinte mindig meg lehet nevezni egy természetesebb élőhelyet, de az állapota "nem jó".

    4 – „Jónak nevezett”, „természetközeli” / „jól” regenerálódott állapot

    A növényzet szerkezete jó és / vagy a természetes fajok uralkodnak, sok a színező elem is, viszont többnyire kevés a zavarástűrő faj; nem ritkán 3-as és 5-ös vegetációs jellemzők kombinálódnak: I. fajokban szegényesebb, esetleg gyomosabb is, de igen jó szerkezetű folt, II. fajokban igen gazdag, de nem jó szerkezettel, III. idős erdőállomány, de fajhiányos vagy nem jó szerkezetű, IV. az egyik vegetációs szint lényegesen jobb állapotú, mint a másik szint (ez a legszélesebb természetességi kategória).

    5Természetes állapot

    Specialista, kísérő és termőhely jelző fajokban a vegetációtípushoz képest gazdag, jó szerkezetű, szentély értékű terület, az adott élőhely országosan (regionálisan) legjobb 10-50-100 állományának egyike, gyomok és inváziós fajok nincsenek, vagy alig vannak, a termőhely természetes állapotú (Takács és Molnár 2007 alapján).

    Tájhasználat: Az adott felszín funkcionalitása (felszínhasználati kategória)

    Bolygatás: A foltban tapasztalható hatások, degradációt okozó vagy veszélyeztető tényezők

    Megjegyzés: Kifejthető a folt bármely releváns tulajdonsága, például itt jelöljük meg a holtfa jelentétét is

    Talajmélység: A termőréteg átlagos mélysége  a foltban

    Fizikai féleség: Törmelék; Durva homok;Homok; Homokos vályog; Vályog; Agyagos vályog; Agyag; Agyagos homok; Homokos agyag; Nehéz agyag; Kotu, tőzeg besorolások

    Fatermő képesség: Az egyes termőhely típus változatokhoz tartozó növekedés, hármas rangsorolással: Gyenge, Közepes, Jó

    Kísérőfajok: A foltban észlelt fás szárú és lágyszárú növényfajok, illetve gombafajok


    Irodalom

  • Takács Gábor és Molnár Zsolt (Szerk.) 2007: Nemzeti biodiverzitas-monitorozó rendszer. XI. Élőhely-térképezés, Második átdolgozott kiadás, Sarród, Vácrátót pp. 23-24.