Get Adobe Flash player
Címlap Árvíz-, belvíztérképezés

Árvíztérképezés, belvíztérképezés, katasztrófavédelem

 

 
Az árvízelöntések és a belvízzel sújtott területek térképezése, kezelése, visszavezetése területi adatokat igényel. A hatékony belvízvédelemhez (megelőző tevékenység) és a védekezéshez (kárelhárító tevékenység) nagy területek belvízi-elöntés térképezésére van szükség, és ilyen esetekben általában távérzékelési módszerek alkalmazásával lehet a feladatot a leghatékonyabban megoldani. (A helyszíni bejárással készülő belvíztérkép azon túl, hogy időigénye és költsége nagy, számos hibalehetőséget is rejt. Ezek fő okai az egyes területrészek megközelítésének nehézségei, a rálátás korlátozott volta, valamint a felvételező személyétől nagyban függő pontosság és részletesség (Licskó, 2005).) A síkvidéki meliorációs munkák megalapozásához például elengedhetetlen a belvízzel veszélyeztetett területek ismerete, ezért hazánkban nagy múltra tekint vissza a légifényképezéssel történő felmérése ezeknek területeknek.
 A korszerű elöntés-térképezés különböző távérzékelési módszerekkel valósítható meg, amelyek között a digitális, nagyfelbontású légifelvételezés (gyorsaságával és részletességével) egyre jelentősebb helyet foglal el. A korábbi légifelvételezési kampány óta eltelt időszakban egy, az akkori felbontásnál csaknem tízszer nagyobb felbontású légifényképezési eljárás került kialakításra, a legkorszerűbb szenzorok, optikák és kísérő berendezések közös alkalmazásával, valamint új precíziós fedélzeti rendszerek megalkotásával. Az eljárással a korábbinál lényegesen több felszínborítás-kategória különíthető el, továbbá a felismerés és a lehatárolás pontossága nagymértékben javult a kiváló képi minőségű, nagyrészletességű légifelvétel-mozaikok előállításával. Az eljárás kialakítását elsősorban az újgenerációs, nagy érzékenységű szenzorok és a megnövekedett felbontási igényeket kielégítő, nagy tisztaságú és feloldóképességű optikai rendszerek alapozták meg.
szaraz.jpg    Szárazulat   ketfaz.jpg    Átnedvesedett talaj 
víz.jpg    Vízfelület      nádas.jpg    Nádas
Nagyfelbontású technológiánkkal a növényzettel borított területen is térképezhetőek a belvízfoltok
A fejlesztés olyan képi minőséget és részletességet eredményezett, amely a következő felszínborítási kategóriák esetében alternatívája a költségesebb hiperspektrális módszereknek: száraz talajfelszínek, nedves talajfelszínek, átnedvesedett (kétfázisú) talajfoltok, nyílt vízfelületek, vízben álló növényzet. A további felszínborítási kategóriák területenként és a pontos térképezési feladat szerint változnak. Ezek a valósszínes fotómozaikok gazdaságosabban elérhetőek, mint a minden esetben jóval kisebb felbontású hiperspektrális állományok. Elöntés-térképezéshez legalább olyan eredményesen alkalmazhatóak. Korábban szimultán készítettünk (20 - 50 cm terepi felbontású) közeli infravörös és valósszínes légifelvételeket, de ma már a nagyfelbontású (1-20 cm), széles dinamikai tartományú, minimalizált zajterhelésű valósszínes felvételek elemzése is kielégítő eredményt ad. Mindazonáltal a multispektrális technológia továbbra is elérhető, ráadásul az új minőségi követelményeknek megfelelően.
 A megnövelt geometriai és radiometriai felbontás lehetővé teszi a szennyezések jelzését is. Ilyen esetekben a szennyezés típusa és mértéke is becsülhető, de ezt helyszíni mintavételezéssel, analitikai mérésekkel kell igazolni.
 A vízügyi műtárgyak és a folyamszakaszok, valamint az árvízi kiöntések térképezése is légifelvételezésből származó alapanyagok feldolgozásával történik.
 Nagyvíz idején a műtárgyak kitettsége, megfelelő állapota is ellenőrizhető. Csak légi felmérő eljárással biztosítható a nagyvíz idején történő folyamtérképezés gyors elvégzése, mivel közel azonos időpontban lehet feltérképezni a tetőző folyamszakaszt. Az így nyert képek jól kiegészíthetik a helyszíni vízhozam-méréseket, vízszint adatokat.

Kisvíz idején készült légi térképekről becsülhető a folyók tisztasága, ráadásul a hullámtéri vegetációtérképek elkészítését is elősegítik, hiszen jól lehatárolható egyes növénytársulások határa. A rendszeresen elvégzett felmérés segíti a folyók vízszintváltozásaival, a hullámtér ökológiájával és a víztisztasággal kapcsolatos összefüggések megértését, és a megfelelő hullámtéri gazdálkodás kidolgozását.

 

Bakó Gábor, Interspect Kft.
Licskó Béla, VITUKI Nkft.
 
 
Klasszikus légifelvétel-térkép részlete (balra) és az új felvételeink egyike (jobbra), amelyen még kisebb felbontás esetén is lehatárolhatóak a kétfázisú talajfoltok
 
 
 
Az árvizek felmérése, az elöntés határának detektálása a védekezés, a megelőzés és a kártérítések, a jogi állapot rögzítése szempontjából is fontos
 
Amennyiben az alacsony felhőalap nem teszi lehetővé az árvíz tetőzésekor történő légifelvétel-térképezést, a teljes területfedésű, dőlt szögű felvételeken dokumentálható az elöntés határa