>

NRMH

Nagyfelbontású Repülőgépes Monitoring Hálózat

A sűrű ismétlésben készülő, 0,5 – 5 cm terepi felbontás-tartományú ortofotók és háromdimenziós térmodellek elemzésével léptékében minden eddigi eljárásnál pontosabb és termelékenyebb lehetőség nyílik a felső lombkoronaszint faji szintű vegetációtérképezésére, az erdőszegély változások, és a belső, lombkoronaszinti dinamika, illetve gyepdinamika változásainak követésére. Az így nyert vektorgrafikus téradatok a terepi vizsgálatok során számos szakterület vizsgálati információival tölthetők fel. A megfelelő időpontokban elvégzett felmérés az egyes beavatkozások alapállapot felmérését, a rehabilitáció, környezetrekonstrukció sikerének ellenőrzését is jól szolgálja.

Erdőrezervátum 3 cm
Szubmontán erdő téli és nyári aszpektusa, és a téradatbázis részlete,
nagy területek változásrögzítési idősorai deciméteres pontossági tartománnyal (Bakonybél mintaterület részlete)


NRMH módszertani alapelvek tételesen ismertetve

  • Statisztikailag összehasonlítható téradatbázisok: Felszínborítási, területhasználati, élőhely, talajtani, hidrológiai, erdészeti, mikroklíma és veszélyeztetettségi adatok, tájérték kataszter konzisztens adatbázisa
  • Big data analízis lehetősége Mesterséges intelligencia által egzakt módon olvasható adatstruktúra
  • Zavarásmentes eljárások: A légi felmérések nem okozhatnak kimutatható zavarást a vizsgált élőhelyeken, illetve a nagyszámú vizsgálati ciklus nem veszélyeztetheti a jelen levő madarakat és repülő emlősöket, ezért olyan berendezés és eljárás hátteret dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi a rendkívül nagy terepi felbontású, szabatos ortofotók elkészítését 800 méteres, vagy nagyobb terepfeletti magasságból végrehajtott felvételezéssel (Bakó 2013; Bakó 2013b; Bakó et al. 2014; Bakó 2017).
  • Szabad elérés, ingyenes publikálás
  • Visszacsatolás elősegítése
  • A tájrészletek mintavétele: A jellemző tájrészletek reprezentatív mintavételi hálózatával modellezhető a táj klímaváltozásra és speciális hatásokra adott válasza
  • A hálózat alkalmas műholdfelvételek validálására: A nagyfelbontású idősorok segítségével akkor is betekintést nyerhetünk cm részletességgel egy foltba, amikor már évek teltek el a kisebb terepi felbontású műholdfelvétel készítése óta, és a terepen nem tudnánk értelmezni a műholdfelvételen tapasztalt jeleket.
  • Támogatja a településfejlesztést: Az anomáliák kiszűrésével és hatásmechanizmusaik megismerésével modellezhetővé válnak a települések élő és élettelen elemeinek az adott térségben várható változásokra adott válaszai
  • Fontos szempont, hogy a teljes tájrészletekre extrapolálható információkat szolgáltasson, inputot jelenthessen akár a NÖSZTÉP projekt elemeként létrejött teljes országos térbeli lefedettséget biztosító Ökoszisztéma alaptérkép számára is, ezért az adatgyűjtési és tárolási struktúrák is konzisztensek annak adatmodell kialakításával.

  • A módszertan általános leírása a következő publikációkban érhető el:

  • BAKÓ G. (2019): Nagy terepi felbontású és frekvenciájú légi felmérésen alapuló monitoring-hálózat kiépítési módszertana - Tájökológiai Lapok 17 (1): 63-78 (2019)
  • BAKÓ G. (2019): Új eljárás a természetvédelem eszköztárában: Repülőgépes megfigyelőhálózat, Élet és Tudomány 74(8):242–244.
  • BAKÓ G. (2019): Komplex megfigyelési stratégia – Távérzékelés a természetvédelemben, TermészetBúvár 2019/03. szám pp. 38-41.
  • BAKÓ G., FEHÉR L. (2019): Nagyfelbontású repülőgépes monitoring hálózat az erdőfelmérések szolgálatában (poszter)
  • BAKÓ G., STEFÁN F. (2019): Mapping ecosystem services based on geoinformation data by high-resolution remote-sensing methods (Interreg project Danube Transnational Programme)
  • Gémtelepek felmérése
    Gémtelepek felmérése, egyed-, fészek- és fiókaszámlálás, élőhelytérképezés



    A mintaterületek kategóriái

    I. Vízimadár költőtelepek (évente háromszor lerepült foltok);
    II. A tájrészlet szempontjából reprezentatív módon elhelyezkedő, tetszőleges tájolású sáv (évente 1-4 alkalommal lerepült foltok);
    III. A tájrészlet szempontjából reprezentatív módon elhelyezkedő, tetszőleges tájolású és oldalarányú terület (1-5 évente lerepült foltok)

    (Ortofotó részletessége, Gazdaságos foltméret, átlagos négyzetes geometriai hiba (RMS), digitális állományai és felhasználási területei)

     Kategória

     I.

     II.

     III.

     Terepi felbontás  0,5 cm  2 cm  4 cm
     Vizsgálati folt mérete  Költőtelep méretéhez igazítva  200 × 300 m  1000 × 2000 m
     Geometriai pontosság  20 cm  20 cm  20 cm
     Állományok  Teljes területfedéses ortofotók  Teljes területfedéses ortofotók, oblique fotogrammetriai termékek és háromdimenziós modellek  Teljes területfedéses ortofotók, oblique fotogrammetriai termékek és háromdimenziós modellek
     Lerepülési időigény
    Területmérettől függő 2 - 10 perc ~ 3 perc 5 - 12 perc

    3D DFM
    A 0,5 - 5 cm terepi felbontású ortofotók mellett a mintaterületek színes háromdimenziós modellje
    is rendelkezésre áll (Háros-félsziget Erdőrezervátum mintaterület részlete)

    3D DFM
    A téli fotogrammetriai felmérésből nagyrészletességű terepmodell is levezethető
    (Bakonybél mintaterület, részlet)

    A hálózat aktív mintaterületei

    Aktív mintaterületek 2019-ben
    A hálózat kísérleti mintaterületei 2018-2019

    1. Háros-félsziget Erdőrezervátum
    2. Szarvaskő Sziklagyepek
    3. Soltszentimrei borókás Ősborókás
    4. Cserge-patak Hód hatás vizsgálati terület
    5. Orzsán-patak Hód hatás vizsgálati terület
    6. Ócsai lápvidék Lápos vizes élőhely
    7. Kolon-tavi erdőrestaurációs kísérlet Puhafás erdőrestauráció
    8. Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum Erdőrezervátum Valkó - Gödöllő
    9. Juhdöglő-völgy Erdőrezervátum Erdőrezervátum
    10. Kisszénás Sziklagyepek
    11. Pilistető Erdőgazdasági mintaterület
    12. Csillebérc Erdőterület beépítése
    13. Kékes-tető erdőrezervátum Erdőrezervátum
    14. Pilis lék kísérleti terület Kísérleti erdőterület
    15. Piliskísérlet Kísérleti erdőterület
    16. Baglyaskővár Kultúrtörténeti emlék
    17. Bakonybél Erdőgazdasági mintaterület
    18. Közös Erdő Bioszféra Rezervátum. Erdőrezervátum
    19. Hármashatár-hegy Degradált erdőterületek
    20. Kolon-tavi gémtelepek Gémtelep, mint ökoszisztéma indikátor
    21. Pamlag-völgy (Vértes-hg) Erdőterület és sziklagyepek
    22. Apaj Gyepek
    23. Vitányvár-völgye Erdőterület
    24. Vöröskő vár Haragos sikló élőhely
    25. Devecser Környezetrestaurációs mintaterület

    Adathozzáférés

    A mintaterületek adatbázisainak elérése

    A munkafolyamatról

    Felméréseink során a légi távérzékelést kombináljuk a terepi felméréssel. A paraméterek a 2 - 5 cm terepi felbontású ortofotók interpretálásával és terepbejárással kerülnek felmérésre. Bizonyos esetekben félautomatikus számítógépes osztályozással gyorsítható a folyamat, más esetekben kézi lehatárolás és azonosítás szükséges. Ez elsősorban a vegetáció egymásra épülésétől, a fajoktól és a termőterület adottságaitól függ.
    Az ortofotón előállított teljes területfedéses, hézag- és átfedés mentes vektorgrafikus poligonhálózat egyes foltjainak attribútum oszlopait a terepi szakemberek töltik fel adatokkal. A terepbejárás - mint adatgyűjtő, majd később ellenőrző szakasz - minden esetben megvalósul a költőtelepeket kivéve, ahol a zavarásmentesen elkészített 0,5 cm részletességű ortofotókról elemezzük a gémfajokat (részletek: Két víz köze 2019. tavaszi szám 9. oldal).


    Természetvédelem
    Kora tavaszi vegetáció felmérés a Tisza-tavon

    Ökoszisztéma szolgáltatás térképezés

    Támogató szolgáltatások

  • Tápanyag-ciklus

  • Elsődleges produkció

  • Talajképződés

  • Élőhelyek biztosítása

  • Természeti víz tisztító képesség

  • ...

  • Ellátó szolgáltatások

  • Élelmiszerek, alapanyagok

  • Genetikai források

  • Ivóvíz

  • Ásványok

  • Gyógyászati lehetőségek

  • Energia

  • Kulturális értékek

  • ...

  • Szabályzó szolgáltatások

  • Szén megkötés

  • Éghajlat-szabályozás

  • Ragadozók populáció szabályzó hatása

  • Hulladék lebontás és szennyezések pufferelése

  • Víz és a levegő tisztítása

  • Kártevők és betegségek elleni küzdelem

  • ...


  • Irodalomjegyzék

    Bakó G. 2013: Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek. In: Lóki J. (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában IV. - Térinformatikai konferencia és szakkiállítás kiadványa, Debrecen. pp. 59–66.

    Bakó G. 2013b: Szuperfelbontású ökológiai vizsgálatok. Természettudományi Közlöny 144(10): 477–478.

    Bakó, G.; Tolnai, M.; Takács, Á. 2014: Introduction and Testing of a Monitoring and Colony-Mapping Method for Waterbird Populations That Uses High-Speed and Ultra-Detailed Aerial Remote Sensing. Sensors 2014, 14, 12828-12846.

    BAKÓ G. 2014: Geoinformációs rendszerek és a távérzékelés szerepe a döntés előkészítésben In: JENEY L. - HIDEG É. - TÓZSA I. (szerk.) (2014): Jövőföldrajz. A hazai gazdasági fejlődés területi és települési aspektusai a jelenben és a jövőben. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék - Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárság közös kiadványa. p. 87 - 98.

    BAKÓ G. (2014): Légi fényképezés a gazdálkodásban és a közszolgáltatásban - Arial Photogrammetry in Economy and Public Services - E-Government Tanulmányok XL. - tankönyv Budapest: Corvinus Egyetem. 126 p.

    BAKÓ G., KOVÁCS G., MOLNÁR ZS., KIRISICS J., GÓBER E., ANDRÁS A. (2015): The developement of red mud flood environmental information system and the methodology for the spatial analysis of the degraded area, Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment - Volume 9. Issue 1. 2015

    BAKÓ G. 2015: Az özönnövények feltérképezése a beavatkozás megtervezéséhez és precíziós kivitelezéséhez In: CSISZÁR Á., KORDA M. (szerk.) (2015): Rosalia kézikönyvek 3 Budapest: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. p. 17-25.

    Bakó G. 2017: Környezet- és természetvédelmi vonatkozású változások nyomon követése nagyfelbontású légi távérzékeléssel. Doktori (PhD) disszertáció, Szent István Egyetem, Biológia Tudományi Doktori Iskola, Gödöllő. p. 176.

    Bakó G. 2018: Önkormányzati technológiák, térinformatika, légi-felvételek, légi-felmérés, (KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretén belül) Új Magyar Közigazgatás 2018. szeptember

    BAKÓ G. 2019: Nagy terepi felbontású és frekvenciájú légi felmérésen alapuló monitoring-hálózat kiépítési módszertana - Tájökológiai Lapok 17 (1): 63-78 (2019)

    BAKÓ G. 2019: Új eljárás a természetvédelem eszköztárában: Repülőgépes megfigyelőhálózat, Élet és Tudomány 74(8):242–244.

    ÁBRÁM Ö., BAKÓ G., BIRÓ Cs., MORVAI E. 2019: Gémtelep felmérés a levegőből, mint fontos indikátor Két víz köze - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hírlevele · 2019. tavasz, p. 9.

    BAKÓ G. 2019: Komplex megfigyelési stratégia – Távérzékelés a természetvédelemben, TermészetBúvár 2019/03. szám pp. 38-41.

    BAKÓ G., FEHÉR L. 2019: Nagyfelbontású repülőgépes monitoring hálózat az erdőfelmérések szolgálatában (poszter)

    BAKÓ G., STEFÁN F. 2019: Mapping ecosystem services based on geoinformation data by high-resolution remote-sensing methods (Interreg project Danube Transnational Programme)

    Agrárminisztérium 2019: Nemzeti Ökoszisztéma-Szolgáltatások Térképezése és Értékelése Projektelem (NÖSZTÉP) Ökoszisztéma alaptérkép és adatmodell (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 )

    Tanács E., Belényesi M., Lehoczki R., Pataki R., Petrik O., Standovár T., Pásztor L., Laborczi A., Szatmári G., Molnár Zs., Bede-Fazekas Á., Kisné Fodor L., Varga I., Zsembery Z., Maucha G. (2019): Országos, nagyfelbontású ökoszisztéma- alaptérkép: módszertan, validáció és felhasználási lehetőségek. Természetvédelmi közlemények. In press.

    A műszaki háttérről szóló átfogó tanulmány letöltése